Pár-beszéd nemzetiségi oktatásról és nevelésről 

Terítéken a nemzetiségi oktatás és nevelés. A többi között erről a témáról esett szó a Taksonyi Lokálpatrióta Egyesület szervezésében megrendezett Pár-beszéd előadássorozat idei harmadik alkalmán, amelyen Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő volt a vendég. Az előadás és beszélgetés április 25-én, csütörtökön zajlott a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár színháztermében, amely szép számú nézőközönséggel telt meg ezen az alkalmon is. A házigazda lokálpatrióta egyesület elnöke, Érces Ferenc nyitotta meg a programot, mely során Hamvas Béla gondolatait idézte. 

Kreisz Mátyás Tamás, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony elnöke kérdezte a vendéget a különböző nemzetiségeket, kiemelten a német nemzetiséget érintő kérdésekben. Felvezetésként Ritter Imre számolt be a parlamenti munkájáról, a képviseletről és az elmúlt évek során elért eredményekről. Kérdésre a főbb mérföldkövekre is kitért, így a többi között szó esett arról, hogy az országban csaknem 18 ezer olyan gyermek él, akik német nemzetiségi fenntartásban működő intézménybe járnak. Kitért a 2016-ban elfogadott nemzetiségi pedagógusprogram fontosságára is. Ettől az időponttól a mai napig négyszer emelték a nemzetiségi pótlékot, és 2018-ban bevezették a nemzetiségi pedagógusoknak szóló ösztöndíjrendszert is. A kezdetekkor 84 fővel kötöttek szerződést, de napjainkban ez a szám már eléri a 840-et – ezek közül vannak, akik már végeztek, és nemzetiségi pedagógusként dolgoznak, de a többségük még tanul. A tavalyi évben a megelőző évhez képest 20 százalékkal többen jelentkeztek német nemzetiségi pedagógusnak.

Ritter Imre elmondta: „Az elmúlt öt év alatt több mint 3 milliárdos beruházási és működési támogatás-kiegészítési keretet tudtak biztosítani, az elmúlt évek nehézségei azonban megnehezítették a helyzetet. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az intézmények működését és fejlődését a kialakult energiaválság a jövőben sem hátráltatja.” Mint azt hozzátette: „Számunkra kulcskérdés, hogy a programok, amelyeket elindítottunk, folytatódhassanak. Az a körforgás, hogy a pedagógus majd kijön az egyetemről, majd az általa tanított gyerek is végez tanulmányaival, 30-40 évben mérhető. Ez egy hosszú távú dolog, és ha ezt nem tudjuk végigcsinálni, mert egy politikai változásnál azt mondják, hogy söpörjük az asztal alá, akkor értelmetlenné válnak a törekvéseink. Nagyon bízom benne, hogy ezeket a programokat tovább tudjuk vinni és tovább tudjuk folytatni…„

A képviselő kitért a taksonyi német nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő intézményekre, az óvodára és az iskolára is: „Az elmúlt időszakban, főleg amióta Taksonyban is német nemzetiségi fenntartásba került át a két oktatási intézmény, rengeteg fejlesztés történt, köszönhetően a nemzetiségi képviseletnek, az NNÖT és a települési önkormányzat közös munkájának… Rendkívül fontos volt, hogy minden nehézség ellenére megvalósultak kisebb-nagyobb beruházások, felújítások is, amik elsősorban az energiahatékonyságra helyezték a hangsúlyt.”

Szóba kerültek a világjárvány okozta nehézségek is. Ritter Imre hangsúlyozta, hogy minden helyben működő kulturális egyesületnek fontos, hogy visszatérjen minden a korábbi ritmusba, hiszen a személyes találkozások szünetelése mérhetetlenül sokat rontott a nemzetiségi közéleten országszerte, így ezen dolgozni kell. 

„Továbbra is úgy látom, hogy az Országos Német Önkormányzat a stratégián keresztül elsősorban, de konkrét célkitűzésekkel is meghatározza azt, hogy milyen céljaink vannak, és ezt milyen irányba próbáljuk elérni. Képviselőként, a parlamentáris lehetőségekkel megpróbálom ehhez a legjobb törvényi hátteret, a legjobb anyagi lehetőségeket biztosítani és tovább erősíteni azt, ami jól működik.„ – zárta gondolatait Ritter Imre. 

Az esemény további részében a közönség és a meghívott vendég között is létrejött párbeszéd, és válaszra találtak a nemzetiségi identitást meghatározó kérdések.