Keresve sem lehetne jobb helyet találni a művelődés és kultúra házának, mint a falu közepén álló épületegyüttest, mely ma a Taksony Nagyközség Önkormányzatának fenntartásában működő Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár névre hallgat – ami azonban nem mindig volt így.

A ház jelenlegi formáját folyamatos átépítések és változások nyomán az elmúlt több mint 70 esztendőben nyerte el, ami alapvetően meghatározza a lehetőségeket. 2018-ban jelentős felújítások történtek egy  Energetikai korszerűsítésnek köszönhetően: nyílászáró csere, fűtés korszerűsítés, mosdó, konyha és folyosók teljes felújítása, belső festés és napkollektorok üzembe helyezése. Az évtizedek alatt a változó igényekhez igazodva folyamatosan idomult a belső terek kialakítása, ami lehetővé tette vendégeink kiszolgálását.

Ide vezet az útja a házasulandóknak, itt tartják próbáikat a sváb hagyományok őrzésében élen járó kórusok és tánccsoportok, itt található a falugazdász, de a bizottsági és testületi ülésekre is ide várunk képviselőt és polgárt egyaránt. Helyi és nemzeti ünnepeink, ezek programjai, a kiállítások és évzáró – tanévzáró bemutatók, az amatőr énekesek és színjátszó csoportok előadásai, a modern tánc kedvelői is itt adnak randevút egymásnak, mint ahogy a vegyes vásárok portékái is itt várják vevőiket. Hallás-és látásvizsgálók kínálják szolgálataikat, és az évenkénti tüdőszűrés is itt kap helyet.

A modernkori követelményeknek megfelelően működik teleház és e-Magyarország pont a 16.000 kötetes könyvtár előterében, utóbbi pedig nem csak a Gutenberg-galaxis egykori remekeit őrzi, de próbál lépést tartani a mai igényekkel is, miközben folyóiratokat, magazinokat kínál a betérőknek.(A részletes szolgáltatások és díjszabásuk a Könyvtár és teleház menüpontban található.)

A programok és a vendégek rendelkezésére jelenleg négy helyiség áll, melyek felújítása a közelmúltban kapott lendületet. Megújult a nagyterem teljes parkettázata és a színpad, valamint a színházteremfestése és színpada is, és friss festést kapott a pincehelyiség. A legnagyobb beruházást a 200 darab új, kényelmes szék beszerzése jelentette 2015 novemberében.

Fentieknek, és a folyamatos hangtechnikai fejlesztéseknek köszönhetően saját programjaink, illetve egyesületeink, valamint civil szervezeteink rendezvényeimellett egyéni igényeket is kiszolgálunk, név-és születésnapi bulik, vagy akár lagzik esetén is.

Az idő kerekét visszatekerve hamar kiderül, hogy korábban is közösségi tereket találhatott az erre járó polgár… A ’40-es évek elején épült a jelenleg is a Fő útra néző első épület, mely jófajta söntés volt, ahol étellel is várták a betérőket. A külön nyíló nagyterem már akkor a táncos rendezvények helyszíneként szolgált, melyekből – a böjti időszakot leszámítva – a báli szezonban szinte minden hétvégére esett egy. A mai főúti épület mellett emelték a mozi épületét oly módon, hogy a kettő között be tudtak hajtani az udvarra a pesti piacok felé tartó fogatok, melyek lovai megpihenhettek kissé, amíg gazdáik a fröccsök mellett cserélték ki egymással híreiket. Luttenberger Mátyás – hitvesével, Oberfrank Veronikával – azzal a kitétellel kaptak építési engedélyt váróteremre és kultúrházra, ha az épületben a tűzoltóknak és a leventéknek is fenntartanak egy-egy helyiséget. A használatbavételi engedélyt a ráckevei járás főszolgabírája1942 november 18-án állította ki, akkor még az Erzsébet utca 91. számra.

A háború alatt a „légó” központja is itt kapott helyet a szirénákkal, majd a világégést követően a tulajdonosokat kitelepítették, gyermekeiket malenkij robotra hurcolták, az épületeket 1945-ben „államosították”. A mozi tovább üzemelt, az egykori váróterem pedig felvette a KOMPÁRT nevet, mely eredeti funkciójának megfelelően hétvégenként kinyitott, és néha tánc is volt,- bár a vendéglő nem üzemelt. A többi termet a kommunista párt használta, de a földrengést követően átmenetileg az iskolai osztályok egy része is itt kapott elhelyezést.

Mai funkciójába 1957 január elsején helyezték az épületet, a művelődési ház alapító okirata is erre az esztendőre datálódik. Hamarosan színjátszó-és fotó szakkör indult, és közel 250 előadást tartott a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat). Nagy sikere volt a város- és múzeumlátogatásoknak, valamint a távolabbra szervezett buszos kirándulásoknak is. A könyvtár 1961-ben nyitotta meg – még csak ajtaját,- hiszen első otthona a ma konyhának és étkezőnek használt kis ablaktalan helyiség volt. A ház újraélesztése és tartalommal történő megtöltése a Varga László – Varga Lászlóné pedagógus házaspár nevéhez kapcsolódik.